2010. április 15., csütörtök

A minták védelméről

Gondoltam, megosztok néhány infót, amit a mintákkal kapcsolatban megtudtam, mert ahogy olvasgatom itt-ott, az utóbbi időben több olyan eset is volt, amikor valaki felháborodott, hogy valaki "lenyúlta" a mintáját.
Először a magánvéleményemet mondom el.
Szerintem az utóbbi években már annyi de annyi mindent megfűztek, hogy nagyon újat kitalálni nem egyszerű. Mindenki merít ihletet valahonnan, aztán a végeredmény néha eléggé hasonlít az ihletadó darabra :-) Itt nemcsak a magyar gyöngyösökről beszélek, hanem a külföldiekről is, sőt a neves külföldi gyöngyös újságokról is. Időnként csak nézem, hogy akkor most ki kapott ihletet kitől, azaz mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? :-) És az is előfordulhat, mert miért is ne, hogy szinte ugyanazt a mintát az ország vagy akár a nagyvilág különböző pontjain élő emberek is megfűzik, mint saját ötletet, anélkül, hogy a másik munkáját látták volna. Ilyen már velem is előfordult egyébként. Ezt kideríteni, és ebben igazságot tenni gyakorlatilag lehetetlen. Én a magam részéről örülök, ha valamelyik ékszerem inspirálóan hat másra, és esetleg azt továbbgondolja, amiből születhet valami sokkal szebb is :-)
És most elmondom, amit megtudtam.
Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal, Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda
Ebben a műfajban gyakorlatilag nincs olyan, amit le lehet védetni olyan formában, mint egy találmányt például. Amire itt a magánszemélyeknek lehetősége van, az a műjegyzékbe vétel, ez vonatkozhat a leírásra, mintára, de ez igazából arra jó, hogy aki ezt előbb megteszi, az egy esetleges jogvita esetén jó esélyekkel indulhat :-) Azaz, miután az illetékes szervek nem voltak jelen, amikor a "mű" született, így bizonyítani senki sem tudja, hogy valóban ő találta-e ki, vagy más. Úgyhogy extrém esetben, ha valaki besétál egy valahonnan lemásolt mintaleírással, azt a saját neve alatt műjegyzékbe vetetheti. De ettől csak az kerül a műjegyzékbe, amit ő ott leírt, lerajzolt stb. vagyis pontosan az a minta, gyöngytípus, kellékek, fűzési mód stb. Ezzel persze nem ötleteket akarok adni egy esetleges visszaéléshez, csak mint tényt mondom el.
A szerzői jogról bővebbet biztosan találtok a neten, de abba a kreatív hobbyk nem tartoznak bele, a kiadói jogról pedig szintén csak akkor érdemes beszélni, ha a szerző és a kiadó között ilyen jellegű szerződés köttetik, gondolok itt egyéb kiadványokra, könyvekre, cd-kre.
Mi következik a fentiekből? Hogy sokat nem tehetünk, mindenkinek magának kell eldöntenie, megéri-e neki fizetni ezekért a dolgokért, ami egyébként nem is olyan nagy összeg: a műjegyzékbe vetetés ára 5-7,500,- Ft között van, de az is tény, hogy bizonyos esetekben érdemes mindent megtennünk, amit lehet, annak érdekében, hogy ne érjen kár bennünket.
Remélem, tudtam segíteni azoknak, akik eddig tanácstalanok voltak ezügyben.
Ha valakinek egyéb infója van, azt is szívesen veszem!

19 megjegyzés:

bodzsi írta...

Gratulálok!! Még egy ember aki nem fél kimondani, hogy örül ha ihletet adhat másoknak. Elég nehéz lenne úgy alkotni,hogy az ember folyamatosan az nézi,hogy mit csinálhat, és mit nem. Egész nap a net előtt kéne üli,és bogarászni mások oldalain.


Nagyon szeretem az ékszereidet!

Cirelin írta...

Teljesen egyetértek! :) Nekem is rengeteg esetben van, hogy már nem is tudom hol láttam hasonlót, de nem minta alapján készült, amit csináltam, hanem leültem és fűztem. Aztán végül volt másnál olyan, ez előfordul. Olyasmit, aminél tudom, hogy konkrétan minta alapján van, azt mindig kiírom, hogy hol láttam, ennyi azért illik, de ahogy mondod ma már nagyon sokan foglalkoznak ilyesmivel, lehetetlen, hogy ne legyenek átfedések. :)
Én pl. nem rég kezdtem el gyurmázni, és hiába jut eszembe, hogy csinálok pl. egy epret, ennek azért olyan rengeteg megvalósítási lehetősége nincs, tehát tuti más is csinált már epret.
A lényeg a lényeg, hogy egyetértek. :)

ZONKA írta...

Köszönöm, hogy erre ilyen kimerítő választ adtál. Ugyan én is ezt tudtam, de már jártam úgy - szinte mindig a saját ötleteim alapján fűzök -, hogy mégis olyan lett, mintha Valaki művéről másoltam volna. Én meg csak néztem a "vádra": tényleg? Hiszen én csak leülök, és születik valami. S ha valami kellemetlenség ért, hát, magyarázkodhattam.
Viszont, ha tudom az ötletadót, azt ki is írom.
Köszönöm, hogy ezt feltetted.

Adrienne írta...

Egyébként furcsának tartom, hogy az meg magától értetődő, hogy rengeteg könyv, újság, kiadvány kerül fel a netre, ahonnan simán le lehet őket tölteni, pedig ez ugye elvileg illegális, így ennek lehetnének jogi következményei, miután itt már belép a kiadói jog. Szóval a lényeg, ha valaki úgy dönt, hogy pénzt szeretne csinálni a mintáiból, akkor tegye meg a megfelelő lépéseket is ezügyben, bár nyilván előbb-utóbb az is elkezd keringeni a neten. Csak azért tudni kell, hogy ezzel a "keringetéssel" valaki zsebéből kihúzzuk a pénzt. Az viszont nem tilos szerintem, hogy valaki leül, és egy fotó alapján megfűz egy mintát, mert sokszor nem is úgy jut el a végeredményig, azaz másképp fűzi, lehet hogy közben beindul a fantáziája, más gyöngyöket használ, variál valamit rajta, stb. Az viszont tényleg nem szép, ha utána kiírja, hogy ezt ő találta ki.

ekszerlada írta...

Köszönöm,hogy ezt leírtad!Nem tudok már mit hozzászólni,csak annyit,hogy engem végtelenül sértett a lány hangneme,ahogy ezt az egészet tálalta és magyarán tolvajnak nevezett "bennünket" lehetett volna ezt intelligensebben is tálalni.Lehet,nem lett volna ekkora botrány belőle.

Adrienne írta...

Én nemcsak egy konkrét esetről írtam, hanem úgy általában, mert valahogy most több ilyet hallottam, olvastam, és gondoltam, leírom, hogy mitől lenne egy minta valakinek a sajátja, sőt, ki lehet-e jelenteni, hogy egy minta valakié, hogy olyat vagy hasonlót még soha senki sehol nem készített? Amúgy meg, ki tudja, hogy a nagy nevek, akik az egész világon ismertek, nem merítenek-e ihletet egy-egy alig ismert gyöngyös blogról, oldalról? :-) Mert olyan nincs, hogy valakinek sosincs ihlethiánya... szerintem :-)

Tiszi írta...

Egyetértek. Megsértődni lehet, de minek. Sajnos velem is többször előfordult, hogy vagy én csináltam majdnem ugyanolyat (önerőből) vagy az enyémhez nagyon hasonlót láttam. De örülök, hogy másnak is egy húrra jár az agya velem és ezzel elintézem az ügyet. :) Nem hiszem, hogy levédetve kevesebb lenne az utánzó. Azt sem hiszem, hogy a magyar mentalitás megváltozna a mintákkal kapcsolatban. Én is mentettem/mentek még el mintákat amiket találok. Mert ihletadóak, érdekesek és gyűjtögető is vagyok. :D De szándékosan nem bántanék meg senkit, akaratlagosan nem másolnék valamit, majd a saját nevem alatt adnám tovább. Ez azért bicska nyitogató lenne.

Köszönöm Adrienn, hogy utána jártál és megosztottad.

ekszerlada írta...

Természetesen ez a része egyértelmű,hogy más nevében kiadni valamit,ami már korábban megszületett.Ezzel semmi bajom.Ez egyértelmű,nekem más nem fér a fejembe,de beleuntam.Sok mindent leírtatok,ami számomra tanulságos és még egyszer köszönöm én is!:)

NemVal írta...

Egyetértek Veletek. Különös tekintettel arra, hogy bár még egy éve sincs, hogy elkezdtem gyöngyözni, már többször kerültem olyan helyzetbe, hogy azt gondoltam, hogy "na, ez most abszolút saját alkotás", de rövidesen rá kellett jönnöm, hogy már más is készített nagyon hasonlót, vagy akár a megszólalásig ugyanolyat.

Adrienne írta...

Az a baj, hogy már ide is begyűrűzött a piszkálódás, pedig ez egy olyan szép hobby, és a kikapcsolódást kellene, hogy szolgálja, nemhogy még itt is a vita menjen. Elég abból az Élet más területein.

Egyébként örülök a hozzászólásoknak, mert így megismertem pár új lányt, bár lehet, hogy csak nekem vagytok újak :-)

Sajnos viszonylag ritkán van időm blogokat látogatni, de most meglestem párat! Ügyesek vagytok!!!

Mónika írta...

Egyetértek veled. Velem is előfordult már hogy minta alapján fűztem, de a végén variálnom kellett, néhány gyöngy méret miatt. Akkor is odaírtam hogy kitől "származik" a minta. Én általában külföldiek "mintáját" ritkán fűzöm meg, pont ezért, de most már nagyon nehéz eldönteni, hogy éppen kitől származnak a minták. Szerencsére eddig még nem volt problémám senkivel sem. De én is találtam olyan mintát már nem egyet, hogy egyesek árulták, de ugyanaz más oldalon ingyen letölthető volt. Jó lenne ha végül is ez meg lenne oldva, mert nem kellene ezt a szép hobbit "ilyenekkel" elrontani.

Szépek az ékszereid! Gratulálok!

AgnesBeads írta...

Maximálisan egyetértek a véleményetekkel. És legfőképpen azzal, hogy, ilyen helyzetek alakulnak már ebben a körben is.
Mély tiszteletem azoknak a lányoknak, akik képesek mintákat kitalálni, megrajzolni. Én erre nem vagyok alkalmas (lusta vagyok :) ) így maradok a "másolók" körében. De én azon a véleményen vagyok,-ami már többször is megállta a helyét-hogy ugyanaz az ékszer több lány által megfűzve teljesen más ékszert eredményezett.
Számomra a gyöngyfűzés hobbi, a szó legszorosabban vett értelmében, nem árulom sehol az ékszereimet. (na nem azt mondom, hogy nem adtam már el,de nem üzletszerűen fűzök)
Nekem a legjobb példa Pencio, akit nagyon nagyra tartok, és mégis a mintáit önzetlenül, bérmentesen teszi közzé. Hááát......egy szónak is száz a vége, nem vagyunk egyformák.

Panita írta...

De örülök én is, hogy ezt leírtad. Tudod, nekem az a véleményem, hogy a világon sehol máshol nincs ilyen vita, mint nálunk. Nem is értettem igazán a felháborodást, ezért nem is folytam bele a vitába. Szerintem tök természetes, hogy egymás munkájából merítünk. És én még büszke is vagyok rá, ha valaki olyat fűz, mint én, mert az megerősít abban, hogy jó az, amit csinálok.

Hűűű, ennyit még egy blogban sem kommenteltem. :)

Panka írta...

Köszi Adrienn, hogy ezt így kiírtad.

Én "mintafüggő" vagyok, de mindig variálok valamit. És a végén lusta is vagyok, meg béna is, hogy az újdonságból mintát rajzoljak. De szerintem ha még dettó ugyanolyan is valami, akkor is különböző a másik ékszertől, a viselője miatt.

Szóval nézegessük egymást, merítsünk ihletet, s alkossunk kedvünkre...
Jó fűzést mindenkinek, és jó munkát neked Adrienn. (Bár én ezt nem csinálnám, hisz szinte minden elérhető a neten.)

Adrienne írta...

Panka! Én azért csinálom, mert van rá igény, sokan nem tudnak eligazodni a külföldi leírásokon, nem is tudják, hol keressék, és sokkal többen választják ezt a hobbit, mint akiknek blogjuk van. Nekik meg jól jön a segítség, örülnek, hogy van ez a lehetőség. Nem számoltam meg pontosan, de több mint 200-an tanulgatják így a gyöngyfűzést, és ha 200 embernek tudtam segíteni, nekem az jó érzés! És jó érzés az is, hogy van valami, amit én alkottam, amit majd az unokáim is forgathatnak, és miközben a barátnőikkel gyöngyöznek, majd mondhatják büszkén, ezt a nagymamám írta, rajzolta :-)

Adrienne írta...

Egyébként ennek a bejegyzésnek nem az volt a célja, és ezt most általánosságban írom, hogy arra bíztassak bárkit, hogy amivel más már megdolgozott, azt saját találmányként állítsa be, még akkor se, ha azon változtatott 2 sort. Hiába nem ugyanaz a minta már, akkor is illik megnevezni, ki vagy mi inspirálta. Már csak tiszteletből is. És azt sem tartom bűnnek, ha valaki megrajzol egy mintát, amihez esetleg korábban nem volt, de tény, hogy ezt is illene az eredeti minta megálmodójával megbeszélni, amennyiben el tudja őt érni. Amire szerettem volna felhívni a figyelmet, az az, hogy mit lehet tenni, ha valaki szeretné valamilyen formában "levédeni" a saját mintáját, illetve az, hogy igazából mit is takarhat a saját minta fogalma. Mert hogy tulajdonképpen nincs is saját minta, ugyanis ha valamit pl. csiszolt helyett teklagyönggyel fűzök, az már nem ugyanaz a minta. Szóval van ennek egy jogi és egy etikai háttere. A jogi háttér alapján nem kell odaírnom, hogy ezt x. y. mintája alapján fűztem, ha azt x. y. nem vétette jegyzékbe, mint saját mintát, vagy ha az eredetitől bármiben is eltértem (külföldön nem tudom, milyen lehetőségek vannak). Etikai szempontok alapján viszont illik megemlíteni, hogy kinek a munkája szolgált alapul vagy akárcsak inspirációul.

Ez persze az én magánvéleményem, én sem vagyok szent, de ahol tudok, igyekszem megtenni mindent, hogy ne tegyek keresztbe senkinek. Legalábbis azt hiszem, hogy így van :-)))

Panka írta...

Adrienn, én nem akartalak megbántani, bocsáss meg, ha így lenne, csak magamról mondtam. Én is örülök a tevékenységednek, és ha így lennék, ahogy írod, biztosan a vevőd lennék (még eligazodom... :) ). Gratulálok a teljesítményedhez! Veled együtt örülök, hidd el.

Adrienne írta...

Panka! :-)

Jaj, nem bántottál meg (ez a rossz a netben, hogy félre lehet érteni nagyon, mert nem látod közben, hogy mosolygok :-)) csak leírtam, hogy annak ellenére, hogy valóban egy csomó minden megtalálható a neten, én miért csinálom ezt mégis. Tudom, hogy sokan szeretnek gyöngyözni, de nem igazodnak el a világhálón, sok idősebb "tanítványom" van, akiknek még a megrendelésben is a gyerekük vagy unokájuk segít. Ezek a kiadványok inkább nekik szólnak. Amúgy anno én is mindent magamtól tanultam meg, netről, leírásokból, fotókról, ennek is megvan a magam szépsége :-)

ekszerlada írta...

Hidd el Adrien,nagyon ertekesek most ezek a mondatok!Koszonom,jo hogy kitisztazodnak a dolgok,mert en a mai napig hatasa vagyok ennek az egesznek.Nem tudtam,mit tehetek,mit nem,de en mindeddig jeleztem ha valaki inspiralt pl es fogom is kiemelni 100x a nevet.De jo errol beszelni,mert kellenek ezek az apro elejtett szavak,amik most megvilagositottak!Koszonom!
Nagyon egyetertek veletek!Koszonom!